Nyílt levél Magyarország Kormányának
Egyetemleges felelősség terheli az elmúlt évtizedek döntéshozóit
Magyarországon közel hatszázezer ember él valamilyen fogyatékossággal, ezen belül a legnagyobb csoport a mozgáskorlátozottak közössége.
részletek a linkre kattintva:
http://www.meosz.hu/blog/azonnali-intezkedest-ker-a-kormanytol-nyilt-leveleben-a-meosz-elnoke/
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A mozgáskorlátozott, fogyatékossággal élő emberek életére kihatással lévő két fontos tájékoztató anyagra szeretném felhívni a figyelmeteket.
1.A rezsi költségek változására vonatkozó szabályok egyelőre nem érintik a védendő fogyasztókat hosszú évek óta megillető eddigi kedvezményeket, azonban a jelenlegi megszorítások közepette nem árt tisztában lenni azzal, hogy egyáltalán ki minősül védendő fogyasztónak, ugyanis őket bizonyos minimális kedvezmények és eltérő bánásmód illeti meg.
Csatolom a közleményünket és a linket http://www.meosz.hu/blog/mire-jogosultak-a-vedendo-fogyasztok/, ahol a közleményt és a védendő fogyasztókra, a kedvezményekre és a különleges bánásmód igénybevételére vonatkozó részletesebb tájékoztató anyagunkat olvashatjátok a MEOSZ honlapján.
2.Fontos döntést hozott a közelmúltban az Alkotmánybíróság, mely szerint a CSED és a GYED folyósításának időtartamát is figyelembe kell venni a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás kiszámításakor. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán mindazok, akik a gyermekük születését követően igényelnek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást úgy, hogy előzőleg - biztosítási jogviszonyuk alapján - csecsemőgondozási vagy gyermekgondozási díjat kaptak, akkor a táppénzhez hasonlóan, korábbi keresetük függvényében magasabb összegre lehetnek jogosultak.
Csatolom a közleményünket és a linket: http://www.meosz.hu/blog/a-csed-es-a-gyed-folyositasanak-idotartamat-is-figyelembe-kell-venni-a-rehabilitacios-vagy-rokkantsagi-ellatas-kiszamitasakor/, ahol megtaláljátok a közleményt és részletesebben olvashattok az Alkotmánybíróság elé került ügyről, és a testület döntésének indokairól.
Üdvözlettel
Kovács Ágnes elnök
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt Szervezet!
Majoros Dóra vagyok, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója. Olyan projektben dolgozunk jelenleg csapatommal, amelyben az időseket a mozgáskorlátozottakat és a gyengénlátókat szeretnénk segíteni egy elektromos moped keretében. Pár hónappal ezelőtt már lehet, hogy kerestük Önt valamilyen formában és elnézésüket kérjük, hogy nem jeleztünk Önöknek hamarabb, de azóta az ötletünk változott, és kerültek bele új elemek. Szeretnénk megkérni, hogy segítse munkánkat azzal, hogy az alábbi kérdőíveket eljuttatja célcsoportjaink számára. Két kérdőív közül az egyik a hozzátartozókhoz szól, így az lenne a kérésünk, hogy számukra is juttassák el a kérdőívet illetve kérjük, hogy Önök is legyenek szívesek kitölteni a kérdéseket. Reméljük felkeltettük érdeklődését, így várjuk hívását az alábbi telefonszámon: 06307367216
Tisztelettel: Majoros Dóra
Kérdőíveink: https://www.survio.com/survey/d/H7X4D8A6G3U1I2N7L
Nemzeti Szociálpolitikai Intézet
EFOP-1.1.1-15 kiemelt projekt
Telephely:2660 Balassagyarmat, Kossuth u. 4-6/B.Fsz. 2.
Mobil:+36.70.434.58.97
E-mail: szalai-virag.nikoletta@nszi.hu
EFOP 1.1.1-15 Kiemelt projekt - megváltozott munkaképességű emberek támogatása
Munkáltatói tájékoztató_EFOP-1.1.1-15_202106-1.pdf
A4es tájékoztató_címmel_több helyszín_EFOP111_20210607.docx
Ügyfél-tájékoztató_EFOP111_20210607-1.doc
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tisztelt Egyesületi Vezetők !
A mozgáskorlátozott emberek szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének érdekében fordulok hozzád. Mint bizonyára te is tudod, számos olyan beruházás valósult meg EU-s forrásból az elmúlt években, melyet a mozgáskorlátozott emberek egyáltalán nem vagy csak részben tudnak használni. A MEOSZ, a tagszervezeteivel együttműködve közösen kíván fellépni annak érdekében, hogy az EU-s forrásból megépült épületek, létrejövő szolgáltatások akadálymentesek legyenek.
Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta számtalan beruházás uniós pályázati forrásból valósul meg. A pályázati kiírások ugyan megkövetelik az akadálymentes megvalósítást, azonban a hazai szabályozási és ellenőrzési rendszerben található működési hiányosságok és az uniós hatóságok felügyeleti és ellenőrző mechanizmusainak elégtelenségei miatt e beruházások jelentős része nem hoz létre valódi akadálymentességet. Ezért a MEOSZ és az általa létrehozott MEOSZ-INOTEK (az INOTEK a MEOSZ Inklúzió és Innováció Technológiai Központja) hazai és európai szinten is fel kíván lépni annak érdekében, hogy az európai uniós pályázati források felhasználása során valódi akadálymentes megoldások szülessenek.
Ehhez szükségünk van arra, hogy EU-s forrásokból megvalósult negatív példákat tárjunk az érintettek elé. Létrehoztunk egy online bejelentőlapot, amelyen az érintettek – akár név nélkül – bejelenthetik nekünk, ha olyan épülettel, honlappal, illetve közlekedési eszközzel vagy infrastruktúrával találkoznak, amely EU-s pályázati forrásból létesült, azonban használata nem akadálymentes. Ehhez kérjük a segítségeteket: Akár a honlapotokon, akár más módon hívjátok fel a tagjaitok figyelmét a MEOSZ honlapjáról, illetve Facebook oldaláról elérhető bejelentőlapra, amelyen a mozgáskorlátozott emberek a tudomásunkra hozhatják a környezetükben észlelt nem akadálymentes beruházásokat. A bejelentéseket a MEOSZ kizárólag érdekvédelmi tevékenysége körében, a mozgáskorlátozott emberek egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése érdekében kívánja felhasználni. Minél több bejelentés érkezik, minél hamarabb, annál jobban tudjuk szemléltetni, hogy milyen széleskörű problémáról van szó!
A bejelentőlap az alábbi linken érhető el: https://forms.gle/ZpRnNfbQXaDgVQxH9
Amennyiben kérdésetek van, keressétek Laki Tamást, az INOTEK igazgatóját az igazgato@inotek.hu e-mail címen.
Előre is köszönöm a munkátokat és aktivitásotokat.
Tegyünk meg együtt mindent annak érdekében, hogy az EU-s pályázati források felhasználásával valódi akadálymentes megoldások szülessenek!
Budapest, 2021. június 23
Tisztelettel:
Kovács Ágnes elnök
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
2021. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben meghatározott ügyekben, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően.
Bővebben a lenti linkre kattintva:
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A MEOSZ fellépése nyomán az egészségi állapottól függő ellátások felülvizsgálatának pótlására átgondolt határidőben kerül sor
--------------------------------------------------------
A Miniszterelnökség kezdeményezésére egyeztetést tartottak a MEOSZ bevonásával a vasúti közlekedés akadálymentesítésének további folyamatáról
-------------------------------------------------------
MEOSZ tájékoztató – munkavállalói jogok a munkaviszony megszűnésekor
http://www.meosz.hu/blog/meosz-tajekoztato-munkavallaloi-jogok-a-munkaviszony-megszunesekor/
-------------------------------------------------------
Mozgáskorlátozott fiatalok kortárs segítő csoportjainak létrehozását segíti a MEOSZ
-----------------------------------------
Mintegy nyolcezer mozgáskorlátozott önálló életét segítik Nógrádban
A cikk az alábbi linkre kattintva olvasható:
-----------------------------------------------------
Az önkormányzatok segélyhívó számai és hasznos információk a MEOSZ koronavírus aloldalán
http://www.meosz.hu/koronavirus/
----------------------------------------------------------------------------------
"Fogyatékos gyermeket nevelő szülők munkajogi helyzete"
http://www.meosz.hu/blog/fogyatekos-gyeremeket-nevelo-szulok-munkajogi-helyzete/
------------------------------------------------------------------------------------------
TÁJÉKOZTATÓ ANYAGOK
1. Behajtani tilos kivéve engedéllyel- a mozgáskorlátozott emberek parkolási igazolványa a KRESZ szerint ebben az esetben nem használható
Az utóbbi hetekben számos panasz érkezett a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványának nem szabályos használata miatti büntetésekkel kapcsolatban. A bejelentések zöme Szentendréhez kötődik, a legtöbben az itt kiszabott büntetések miatt fordulnak hozzánk tanácsért. A panaszok szerint az érvényes parkolási igazolvánnyal rendelkező érintettek a „mindkét irányból behajtani tilos kivéve engedéllyel” tábla mellett hajtottak be, majd parkolták le autójukat az így jelzett útszakaszon. Úgy gondolták, hogy a mozgáskorlátozott emberek parkolási igazolványa feljogosítja őket erre, mondván az is egyfajta „engedély”. A gépjárműhöz visszatérve azonban pénzbírságot előíró értesítés várta őket. Sajnos jogosan kaptak büntetést annak ellenére, hogy a mozgáskorlátozott parkolási igazolványukat jól látható helyen helyezték el gépkocsijukban, ugyanis a KRESZ – bár a vonatkozó rendelkezés címe megtévesztő - nem teszi ezt lehetővé.
Mire jogosít valójában a mozgáskorlátozott személyek parkolási igazolványa?
A parkolási igazolvánnyal (kártyával) igénybe vehető kedvezményeket a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) határozza meg. A KRESZ a „mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése” elnevezésű részében foglalkozik e kérdéssel. A cím nagyon megtévesztő, hiszen valójában nem engedélyről van szó, hanem egy olyan igazolványról, amelynek birtokában az érintettek mentesülnek a rendeletben tételesen meghatározott esetekben az általános közúti szabályok betartása alól. E szabályok részletes ismertetése előtt azonban azt kell hangsúlyoznunk, hogy a mindkét irányból behajtani tilos kivéve engedéllyel tábla (behajtani tilos tábla és alatta kiegészítő tábla) esetén a mozgáskorlátozott emberek parkolási kártyája nem jogosít fel sem behajtásra, sem pedig parkolásra (várakozásra) a két tábla által határolt útszakaszon.
A KRESZ 14. § (14) bekezdés úgy szól, ha a mindkét irányból behajtani tilos jelzőtábla alatt „Kivéve engedéllyel”, „Kivéve taxi”, vagy „Kivéve tömegközlekedési vállalat (például BKK)” feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és állati erővel vont
járművel szabad behajtani. A KRESZ értelmében, ebben az esetben az engedély kizárólag az út kezelője által kiadott, az adott útszakasz használatára vonatkozó engedélyt jelenti. Az út kezelője engedélyt a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes személy és jogi személy részére bocsát ki. Az előbb felsoroltakon kívül más, így akár mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkező személy az utat, útszakaszt nem használhatja.
Ilyen útszakasz kijelölésére az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben meghatározottak szerint van lehetőség. Az út kezelője a járművek behajtásának tilalmát a forgalom biztonsága vagy egységesítése, a környezet védelme, illetve az út állapotának megóvása érdekében rendelheti el. A városok, falvak egyéb helységek útjainak kezelői ilyen útszakaszt jellemzően sétáló utca létesítése céljából zárnak le.
A közlekedők ilyen táblával találkozhatnak Óbudán többek között a védett övezetek határainál, a Római part és a Kossuth Lajos üdülőpart, a Promenád, a Fő tér és környéke valamint a Hajógyári sziget bevezető útjain. De valamennyi más kerület is jelölt ki ilyen területeket, útszakaszokat, és vidéken is, például Pécsett, Kecskeméten, Sopronban, Székesfehérváron, a Balaton környéki településeken szintén megtalálhatóak ezek a táblák.
A behajtási tilalom megszegése 30.000 Ft összegű közigazgatási bírság kiszabását vonja maga után. Az ilyen esetben intézkedő közterület-felügyelő által kiszabott bírság rögzített összegű, amely összegtől a felügyelő nem térhet el.
Mely esetekben megengedett a behajtás és a várakozás?
A KRESZ 51/A. §-a pontosan meghatározza, hogy a mozgásában korlátozott személyek parkolási igazolványa mely esetekben jogosít az általánostól eltérő közlekedésre. E szerint a „13. § (1) bekezdés g/1. és i/1. pontjában, a 14. § (13) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdés e) pontjában, a 39/A. § (1) bekezdés g) pontjában, a 40. § (9) bekezdésében és a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgásában korlátozott személyt, valamint a mozgásában korlátozott személyeket szállító jármű vezetőjét illeti meg, aki a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet szerint a parkolási igazolványt a járműben elhelyezte.”
Ezek az esetek pontról-pontra áttekintve a következők:
A „Gyalogos övezet (zóna)” jelzőtábla (13. § (1) bekezdés g/1. pont) olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak, az így kijelölt gyalogos övezetben tilos a járművek közlekedése. Ezen szabály alól mentesül a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványával rendelkező személy, ők az övezetben közlekedhetnek és várakozhatnak.
A „Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)” jelzőtábla (13. § (1) bekezdés i/1. pont) olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, más jármű közlekedése az övezetben tilos. Ebben az övezetben a mozgáskorlátozott parkolási kártyával rendelkező személyek járművének közlekedése és várakozása megengedett.
A „Mindkét irányból behajtani tilos”, a „Motorkerékpárral behajtani tilos”, a „Járműszerelvénnyel behajtani tilos” és a „Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos” jelzőtáblánál (14. § (13) bekezdés) mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője), a betegszállító gépjármű a tilalom ellenére behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. Ekkor megengedett legnagyobb sebesség 20 km/óra.
„Mindkét irányból behajtani tilos”
„Motorkerékpárral behajtani tilos” (a tábla azt jelzi, hogy az útra kétkerekű motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel behajtani tilos)
„Járműszerelvénnyel behajtani tilos” (a tábla azt jelzi, hogy az útra járműszerelvénnyel - kivéve a vonójárműből és egytengelyes vagy félpótkocsiból álló járműszerelvényt - behajtani tilos)
„Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos”
A „Várakozóhely” tábla (17. § (1) bekezdés e) pont) a járművek parkolásra kijelölt helyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja például azt, hogy a parkolóhely kizárólag bizonyos járművek (például mozgáskorlátozott személyt szállító jármű) részére van fenntartva.
A lakó-pihenő övezetbe (39/A. § (1) bekezdés) – a „Lakó-pihenő övezet” jelzőtáblától a „Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtábláig terjedő területre – a mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkező személy szabadon behajthat.
A KRESZ 40. § (9) bekezdése szerint a járdán parkolási igazolvánnyal rendelkező mozgáskorlátozott személy járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.
A KRESZ 41. § (3) bekezdése értelmében a mozgáskorlátozott személy járművével olyan helyen is parkolhat (várakozhat), ahol ezt jelzőtábla kifejezetten tiltja. Közutak esetében korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy ellenőrző órával vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata használata nélkül, érvényes parkolási igazolványával várakozhat. Más szabályok vonatkoznak a magánutakon vagy magánterületen működtetett parkolóhelyekre, sok esetben a mozgáskorlátozott igazolvánnyal rendelkezőnek is fizetnie kell a várakozásért. Ilyenek lehetnek például a kórházak, bevásárló központok, vagy múzeumok, kiállítóhelyek által fenntartott parkolók.
A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozott személyekre is vonatkozik, az ezt jelző tábla esetén nem lehet az adott helyre leparkolni.
2. Az eRecept-et csak magunk válthatjuk ki – kérjék azt papír alapon is, ha nem tudják megoldani a kiváltást
Az elmúlt időszakban több mozgáskorlátozott ember is szembesült azzal a problémával, hogy az eRecept formában felírt gyógyszereiket más nem válthatta ki helyettük. 2020. január 1-jétől ugyanis az orvosoknak nem kötelező papír alapon kiállítaniuk az eReceptet a 14. életévüket betöltött személyek részére, így aki nem kéri az orvostól a hagyományos receptet, az csak saját maga tudja kiváltani a gyógyszereit a személyi igazolványa és a TAJ kártyája bemutatásával. Célszerű ezért papír alapon is elkérniük a vényt mindazoknak, akik például mozgáskorlátozottságuk miatt csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudják megoldani, hogy eljussanak a gyógyszertárba.
Az eRecept 2017. november 1-jétől létezik, a változás most csupán annyi, hogy 2020. január 1-jétől az orvosnak már nem kötelező papír alapon is kiállítania igazolást (vényt) mindazoknak, akik már betöltötték a 14. életévüket. Ez természetesen nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a beteg papíron is kérje el a receptet, ha az úgy számára könnyebbséget jelent. Ilyenkor az orvos a hagyományos vényt „felírási igazolás” jelzéssel látja el. Amennyiben az orvos a gyógyszert eleve a hagyományos, papír alapú recepten írja fel, nem eReceptként, úgy nincs változás sem a gyógyszer rendelésében sem annak kiváltásában.
Az eRecept
Az eRecept szolgáltatás a gyógyszerkiváltás lehetőségeit bővíti. Fontos különbség a régi, papír recepthez képest, hogy az eRecept alkalmazása esetén a tb támogatásra és a gyógyszer kiadására jogosító dokumentum kizárólag az interneten elérhető Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) jelenik meg elektronikus formában. Tehát eRecept használata esetén a vényt, mint elektronikus dokumentumot a beteg az orvosi ellátás során, a rendeléskor nem kapja kézhez. De ettől az még létezik.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az eRecepttel nem szűnt meg sem a recept felírásához szükséges orvosi vizsgálat, sem a patikai gyógyszerkiváltás, illetve továbbra is lehet gyógyszert papír vényen is rendelni. Rendszeresen szedett gyógyszerek esetén
továbbra is minden alkalommal orvoshoz kell menni és ott felíratni azokat, mert az eReceptet is csak egyszer lehet kiváltani, akárcsak a hagyományos papír alapút.
Fontos tudni, hogy eRecepten kizárólag gyógyszer rendelhető, így a gyógyászati segédeszközök és a fürdő ellátások eRecepten nem, kizárólag papír alapú vényen rendelhetők.
Gyógyszert papír alapú és elektronikus recept útján is lehet rendelni, de egyes esetekben kötelező a papír alapú vény használata. Például, ha a beteg ellátása idején nem érhető el az EESZT, akkor a receptet a NEAK által rendelkezésre bocsátott, hagyományos, papír vényen kell kiállítani.
Egy recepten továbbra is csak egyféle gyógyszer lehet felírni, függetlenül a kiállítása módjától.
Az eReceptet ugyanúgy csak egyszer lehet kiváltani, mint a papír vényt, és érvényességi ideje is ugyanúgy 3 hónap. Azaz hiába van valakinél felírási igazolás felirattal ellátott papír alapú recept is, ha az eRecept érvényessége lejárt, akkor a gyógyszer a felírási igazolással ellátott vényen sem váltható ki.
Mikor kérjünk felírási igazolást?
Amennyiben az orvos a gyógyszert eRecepten írja fel, akkor a tb támogatásra és a gyógyszer kiadására jogosító dokumentum kizárólag az EESZT-ben jelenik meg elektronikus formában. Az eRecept esetén tehát a beteg semmit nem kap kézhez papír alapon, ezért ha nem saját maga szeretné kiváltani a gyógyszert, vagy nem tudja, illetve akadályoztatása miatt nincs erre lehetősége, akkor szüksége lehet úgynevezett felírási igazolásra.
Az orvosnak az eRecepten felírt gyógyszerről a beteg kérésére a gyógyszer kiváltását segítő felírási igazolást kell készítenie. Fontos változás, hogy 2020. január 1-jétől a felírási igazolás kiállítása 14 éven felüliek részére nem automatikus, azt az orvos a beteg kérésére teszi meg.
A felírási igazolás hasonlít a hagyományos, már ismert receptre, mert az igazolást 2020. június 30-ig a NEAK által az orvosok részére adott hagyományos vényre kell nyomtatni „felírási igazolás” felirattal. A felírási igazolást az orvos aláírja, és orvosi bélyegzőjével lepecsételi. Tapasztalataink szerint előfordul, hogy a felírási igazolás szöveg a papíron nehezen észrevehető, apró betűvel és halványan nyomtatva látható, ennek mégis fontos jelentősége van a gyógyszer kiváltása során. Ugyanakkor fontos, hogy a felírási igazolás önmagában nem jogosít a gyógyszer kiváltására, ha technikai- vagy egyéb ok miatt az EESZT-ben nem látható a vény, vagy már lejárt, esetleg visszavonták azt.
Az eRecept kiváltása
Az eRecepten felírt gyógyszer bármelyik patikában kiváltható, de attól függően, hogy van-e felírási igazolás illetve, hogy saját magunk vagy más személy váltja ki az eReceptet, a kiváltás módja eltérő. A gyógyszer átvételét minden esetben az azt átvevő személy a patika által készített kiadási igazolás aláírásával igazolja.
Ha van felírási igazolás, az eReceptet a felírási igazolás bemutatásával bárki (14 éven felüli személy) kiválthatja. Tehát, ha Önnek eRecepten írtak fel gyógyszert és erről kért felírási igazolást, akkor más személy csak úgy tudja kiváltani a gyógyszert, ha átadja neki a felírási igazolással ellátott receptet.
Ha nincs felírási igazolás, akkor az eReceptet csak az tudja kiváltani, aki részére a gyógyszert felírták. Felírási igazolás hiányában – azaz ha nincs papír alapon is meg a recept – még a beteg is csak személyesen a személyazonossága és TAJ száma patikában történő igazolását követően válthatja ki az eReceptet, ezért ügyelni kell rá, hogy a TAJ kártya és a személyi igazolvány vagy jogosítvány Önnél legyen.
Felírási igazolás hiányában az EESZT-ben későbbiekben bevezetésre kerülő módon rögzített képviselő is kiválthatja majd más személy eReceptjét, azonban ennek feltételei jelenleg még kidolgozás alatt állnak.
A fentiek alapján, tehát ha mozgáskorlátozott emberek részére felírt gyógyszert más személy szeretné kiváltani, úgy célszerű az orvosnál felírási igazolást kérni.
Amennyiben majd a jövőben lehetőség lesz az EESZT-ben az eRecept kiváltására jogosult képviselőt rögzíteni, akkor célszerű lesz majd kormányablakban meghatalmazást adni vagy az EESZT-ben képviselőt megjelölni, és így felírási igazolást sem kell majd kérni az orvostól.
Mi az az EESZT?
Az EESZT az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér rövidítése. Az EESZT egy interneten elérhető adattároló szolgáltatás (https://www.eeszt.gov.hu/hu/nyito-oldal), amit elsődlegesen az egészségügyi intézmények részére nyújtanak, de van több lakossági szolgáltatása is. Az EESZT-ben érhető el az eRecept és az elektronikusan kiállított beutaló is. Az adatokat folyamatosan töltik fel, az egészségügyi dokumentumok közt elérhetővé válnak a leletek, zárójelentések és ambuláns lapok is. Az EESZT-ben lehetőség van azt is beállítani, hogy melyik kezelőorvos milyen adatainkat láthassa.
Budapest, 2020. február 18.
ProHáló hálózati találkozó
Együtt dolgozni öröm.
TÁJÉKOZTATÁS
Kedves Civilek!
A Windows 7 támogatása megszűnik pár hónap múlva. Az adatok biztonságának megőrzése érdekében a Microsoft kifejezetten javasolja, minél korábbi áttérést a Windows 10-re +Office 2019-re!
Szerencsére a hazai civil szervezetek a CivilTech Programon keresztül extra kedvezményesen, pár ezer Forintért juthatnak hozzá most az
operációs rendszerhez!
https://www.civiltech.hu/directory/
Mozgáskorlátozottak
Egyesületeinek
Országos Szövetsége
1032 Budapest, San Marco utca 76.
+36 1 388 2387, +36 1 388 2388
meosz@meosz.hu www.meosz.hu
Parkolási igazolvány (kártya) – új szabályok, egyszerűbb ügyintézés
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet
több rendelkezése is módosul a közeljövőben, miután a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége következetes, szakmailag alátámasztott érdekvédelmi munkájával elérte, hogy a jövőben a mozgáskorlátozott emberek a speciális igényeihez igazodó, egyszerűbb eljárás keretében igényelhetik a parkolási igazolványt.
Már 2019. október 1-jétől életbe lépő fontos változás, hogy az ügyfél részére lejárati határidő nélkül kell kiállítani a parkolási igazolványt, ha a jogosultságot igazoló irat – például a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény – alapján a mozgáskorlátozott személy állapota végleges. Ezt a szabályt azonban csak a kormányrendelet – ezen szakaszára vonatkozó – fent említett hatálybalépését, az 2019. október 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A kormányrendelet parkolási igazolvány érvényességéről rendelkező 7. § szakasza két új bekezdéssel egészül ki, amelyeket 2020. január 1-jétől kell alkalmazni. Ettől az időponttól a járási hivatal köteles az igazolvány érvényességének lejárta előtt 90 nappal értesíteni az ügyfelet arról, hogy az igazolványa le fog járni. Továbbá köteles arról is tájékoztatni, ha a jogosultsága fennáll, kérheti az igazolvány meghosszabbítását.
Szintén 2020 januárjától él az a szabály, amely szerint a parkolási igazolvány meghosszabbítását már jóval az igazolvány lejárta előtt lehet kérni, ennek értelmében a lejárattól számított legfeljebb 90 napon belül elindítható az eljárás. Ebben az esetben az új igazolvány érvényességének időpontja az új igazolvány kiállításának napja lesz. Fontos megjegyezni, hogy azoknak az igazolványoknak az esetében kell így eljárni, amelyek 2020. január 1-jén még legalább 90 napig hatályosak.
Bár ez a rendelkezés csak 2020. januárjától alkalmazandó, a kormányhivatal az eljárás elhúzódása miatt azt javasolja, hogy a kártya érvényességének lejárta előtt hozzávetőleg 50 nappal kérjék a parkolási igazolvány meghosszabbítását.
Az igazolványra való jogosultság igazolására szolgáló iratokban nincs változás, továbbra is a kormányrendelet szerinti iratokkal lehet igazolni a jogosultságot. Ezek a következők:
- a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény
- fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás
- nyilvántartó lap, azok esetén, akiket vaknak minősítettek – a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján -2001. július 1-jét megelőzően;
- a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez szakorvos által kiállított meghatározott „tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekről” szóló hatályos igazolás másolatával.
2
Ha a kérelem benyújtásakor a fenti szakvélemény, vagy szakhatósági állásfoglalás, nyilvántartási lap, vagy igazolás nem áll rendelkezésre, akkor a hatóság (járási hivatal) a közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja, ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.
A kérelmeket változatlanul a lakcím szerint illetékes
- járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalnál,
- települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, illetve
- kormányablaknál lehet benyújtani.
A kormányrendelet változásai nem jelentik a közlekedőképességet érintő szakkérdés vizsgálatára vonatkozó szabályok módosítását, az egészségi állapot szakorvosi véleményezése a korábbiakban érvényes iránymutatások szerint történik.
Parkolási igazolvány nélkül lehet parkolni?
Sokakban jogosan merül fel a kérdés, ha az egészségi állapotuk végleges, vagy az előző szakvéleményhez képest javulás nem állt be, akkor jogosultságuk továbbra is fennáll, tehát amíg várnak a parkolási igazolványuk megújítására, parkolhatnak-e a mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen. A válasz nem.
A hatóság nem mérlegel, aki érvényes parkolási igazolvány nélkül használ mozgáskorlátozott parkolóhelyet, súlyos pénzbüntetésre számíthat. Az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság mértékét is szabályozó 63/2012. (IV. 2.) Kormányrendelet 6. számú melléklete értelmében a mozgáskorlátozott várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás miatti helyszíni bírság összege 50 ezer, míg a pénzbírság összege 100 ezer forint.
Budapest, 2019.09.18.
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
-------------------------------------------------------------------------------------------
KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS
Tartós ápolást végzők időskori támogatása – A MEOSZ javaslatai figyelmen kívül maradtak
Öregségi nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forint kiegészítő támogatást igényelhetnek azok, akik az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk kezdő időpontját megelőző, összesen 20 éven át saját háztartásukban ápolták gyermeküket. A MEOSZ üdvözli a támogatást, azonban hangsúlyozza, hogy a 2018. január 1-jétől hatályba lépett szabályozást diszkriminatívnak tartja.A MEOSZ korábban több ponton is módosítást kért az államtitkártól és a parlament népjóléti Bizottságától, annak érdekében, hogy a jelenleginél lényegesen szélesebb kör részesülhessen a támogatásból. A MEOSZ a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatban, már a törvényjavaslat megismerésekor jelezte aggályait a kormányzat, valamint a parlament Népjóléti Bizottsága felé. Kifejtette, hogy teljesen indokolatlan és semmivel sem magyarázható az a különbségtétel, amelyet a törvényalkotó alkalmaz a gyermeküket ápoló, valamint más gondozásra szoruló családtagról gondoskodó ápolási díjban részesülő személyek csoportjai között. A tartós ápolás következtében ugyanis ez utóbbiak ugyanolyan hátrányos helyzetbe kerülnek, ugyanúgy nem tudnak munkát vállalni, emiatt úgyszintén alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak. A MEOSZ észrevételeire, javaslataira érdemi válasz nem érkezett. A Népjóléti Bizottság 2017. november 21-i üléséről készült jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a bizottság e kérdéssel kapcsolatban érdemi vitát annak ellenére nem folytatott, hogy a MEOSZ anyagát minden bizottsági tagnak rendelkezésére bocsátottuk. Történt mindez úgy, hogy Selmeczi Gabriella, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke a 2017. november 20-i levelében még arról tájékoztatta a MEOSZ elnökét: fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslat kapcsán a bizottság tagjai megismerhessék az érdekképviseleti szervezet véleményét, ezért a MEOSZ megkeresését eljuttatta a bizottság tagjainak.
Tájékoztató anyagunkat a 2018. január 1-jén hatályba lépett szabályozásról az alábbiakban olvashatják:
Ki lehet jogosult a tartós ápolást végzők időskori támogatására?A 2018. január 1-jén hatályba lépett szabályozás szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatását az öregségi nyugdíja megállapítását követően az veheti igénybe, aki az öregségi nyugdíjra való jogosultsága kezdő időpontját megelőző, összesen 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, aki után ebben az időszakban ápolási díjat (ezen belül legalább 1 éven át kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjat), illetve a gyermek tartós betegsége, fogyatékossága okán gyermekgondozási segélyt, vagy gyermekgondozást segítő ellátást kapott. A gyermekgondozási segély, illetve gyermekgondozást segítő ellátás időtartamaként legfeljebb 10 évet lehet figyelembe venni. Azaz az időskori támogatást igénylőnek a 20 éves gondozási időszak alatt legalább 10 évig ápolási díjban kell részesülnie. Természetesen azok a nők is megkaphatják a támogatást, akik 40 év jogosultsági idővel mennek öregségi nyugdíjba. A fent felsorolt feltételekből adódóan ugyanakkor nem lehet jogosult a juttatásra, aki nem a gyermekét, hanem más családtagját ápolta, továbbá az sem, akinek a 20 év több családtag ápolásából adódott össze. Ugyancsak nem tarthat igényt erre az ún. nyugdíj-kiegészítésre az sem, aki ugyan 20 éven át gondozta (gondozza) a gyermekét, azonban az öregségi nyugdíjra még nem szerzett jogosultságot, illetve a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását (rögzített nyugdíj) kérte.
A támogatás mértéke
A támogatás mértéke havi 50.000,- Ft, ami a nyugdíj, illetve az ápolási díj mellett is folyósítható, azonban az nem minősül nyugdíjnak. A támogatást az arra jogosító feltételek bekövetkezésétől, legkorábban azonban az igény előterjesztésének időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Ezt a juttatást az igénylő lakó, tartózkodási helye szerint illetékes Fővárosi, Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalánál (Budapest és Pest megye területén Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. kerületi Járási Hivatal), mint általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél kell igényelni. Az igényt az erre rendszeresített adatlapon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani. A megállapított támogatást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
---------------------------------------------------------------------------------------
KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS IGÉNYLÉSE!
2018. január 1-jétől meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik a rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítotti idővel. A MEOSZ üdvözli az intézkedést, azonban az erőfeszítései ellenére - a jogszabályi rendelkezések folytán – még mindig akadnak olyanok, akik továbbra sem lesznek jogosultak a juttatásra, mert a kevesebb biztosítotti idővel sem rendelkeznek a törvény által meghatározott időszakban. Mindemellett az összeg is igen csekély. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kivételes rokkantsági ellátás - valamennyi feltétel meglétekor is - csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. Ráadásul csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.
A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe. Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.
A jogalkotó 2018. január 1-jétől vezette be a kivételes rokkantsági ellátást azzal a céllal, hogy azok a megváltozott munkaképességű emberek is élhessenek a rokkantsági ellátás lehetőségével, akik - a jogszabály által megkívánt előzetes biztosítási idő (5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül legalább 2555, 15 éven belül legalább 3650 nap) hiányában – korábban arra nem voltak jogosultak.
Ki lehet kivételes rokkantsági ellátásra jogosult?
A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény értelmében a kivételes rokkantsági ellátást az a megváltozott munkaképességű személy veheti igénybe, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
a) akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
b) akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az előzetes biztosítási idő hiánya miatt elutasították és e döntés - melyben foglaltak szerint az érintett rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével - véglegessé vált,
c) aki keresőtevékenységet nem végez és
d) aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Miután a jogalkotó feltételül szabta, hogy az ellátást csak azok igényelhetik, akiknek legfeljebb 50 %-os egészségkárosodásuk van, így biztosan nem lehetnek jogosultak erre a juttatásra a B1 komplex minősítéssel rendelkezők, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő B2 kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű emberek sem.
Fontos tudni, hogy a kivételes rokkantsági ellátás – valamennyi feltétel meglétekor is - csupán különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. A mérlegelés során előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki rendelkezik a szükséges biztosítási idő 90 %-ával. Továbbá, figyelembe kell venni az érintett egészségkárosodásának a komplex minősítésben rögzített mértékét, előzetes biztosítási idejének tartamát, jövedelmi helyzetét, illetve az általa hivatkozott különös méltánylást érdemlő körülményeket. Mindez összességében szerepet játszik abban, hogy az igénylő megkapja-e a kivételes rokkantsági ellátást, vagy sem. Ráadásul az ellátás csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.
A költségvetési törvény által a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására meghatározott keretösszeg megosztásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter dönt, aki erről a tárgyévet megelőző év november 30-áig értesíti a rehabilitációs hatóság vezetőjét.
Az ellátás mértéke
A kivételes rokkantsági ellátás mértéke a rokkantsági ellátás minimum összegének 65 %-a, ami jóval kevesebb, mint az az összeg, ami az érintettet a feltételek teljesülése esetén a besorolása szerinti rokkantsági ellátásként megilletné.
Például, 2018-ban az a megváltozott munkaképességű személy, aki öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a komplex minősítés szerint rehabilitálható,(C1 kategória), illetve az, aki egészségi állapota miatt tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel (C2 kategória) havonta minimum 44.500,- Ft rokkantsági ellátásra lenne jogosult. A kivételes rokkantsági ellátásuk ugyanakkor a jogszabálynak megfelelően csak 28.925,- Ft, lehet. Azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik orvos-szakmai szempontból önellátásra képesek, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatók (D kategória) rokkantsági ellátásként havi minimum 49.445,- Ft kaphatnak, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege ennek megfelelően 32.140,- Ft lenne. Az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes megváltozott munkaképességű személyek (E kategória) esetében a rokkantsági ellátás összege minimum 54.390,- Ft, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege 35.355,- Ft.
Az igénylés menete, határidők, az eljárás lefolytatása
A kivételes rokkantsági ellátást – a rokkantsági ellátáshoz hasonlóan - írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni, amit az érintett személy lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Megyeszékhely szerinti Járási Hivatalánál (a fővárosban és Pest megyében élők esetében Budapest Főváros Kormányhivatal III. kerületi Járási Hivatalánál) kell benyújtani.
Az igény benyújtására a törvény szigorú határidőt szab meg. Nagyon fontos, hogy a kivételes rokkantsági ellátást csak az előzetes biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé (korábbi szóhasználat szerinti jogerőssé) válását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
Más a helyzet ugyanakkor, ha a rokkantsági ellátás iránti igényt a biztosítotti idő hiánya miatt még 2018. január 1-je előtt jogerőre emelkedett határozattal utasították el. Ez esetben a kivételes rokkantsági ellátást 2018. december 31-ig lehet igényelni.
Az igénybejelentés során nyilatkozni kell azokról a különös méltánylást igénylő körülményekről is, amelyek alapján az érintett a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri. Amennyiben lehetséges, úgy ezek meglétét iratokkal is igazolni kell.
A kivételes rokkantsági ellátást a - fent felsorolt - jogosultsági feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani. Ezért is célszerű a kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt rögtön, a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válása után előterjeszteni.
A kivételes rokkantsági ellátás ügyében hozott határozat ellen közigazgatási úton nem lehet jogorvoslattal élni, sőt a döntés bírósági felülvizsgálata is csak semmisségi ok esetén kezdeményezhető. Semmisségi ok lehet például, ha az ellátásról döntő hatóság mellőzte a szakhatóság kötelező közreműködését, vagy döntését úgy hozta meg, hogy figyelmen kívül hagyta a szakhatóság állásfoglalását. Semmisségi ok lehet az is, ha a döntés tartalma ellentétes a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával.
A semmisségi okok kivételével más esetben tehát nem lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát. Így például a bíróság nem vizsgálhatja felül azt, hogy a hatóság megfelelően alkalmazta-e a mérlegelési szempontokat az adott ügy elbírálása során.
Ugyanakkor, ha az igényt kizárólag azért utasították el, mert a kivételes rokkantsági ellátásra szánt költségvetési keret az adott évben kimerült, a kérelmet a következő évben újból elő lehet terjeszteni.
A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe. Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.
Gulyásné dr. Bölkény Ágota
----------------------------------------------------------------------------------
Kedves Civilek!
2018.01.01-től a nonprofit szervezeteknek is kötelező lesz a cégkapu használata, a lenti linken lehet rá regisztrálni.