MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK
EGYMÁST SEGÍTŐK
EGYESÜLETE
ALAPSZABÁLY
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az egyesület neve: Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete (röviden MESE)
Székhelye: Salgótarján, Fő tér 5.
Telephelyek: Salgótarján, Lőwy Sándor út 12-14., Salgótarján, Tanács út 2-4.
Működési területe: Nógrád Megye közigazgatási területe
Bélyegzője: Téglalap alakú: Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete. 3100 Salgótarján, Fő tér 5.
A MESE társadalmi szervezetként működik, 1989 IV. 14-én alakult. Munkáját az öntevékenység, az egyéni aktivitás és felelősség jellemzi. A MESE párt és vallás semleges
A.) Az Egyesület alapfeladata:
A fogyatékossággal élő, ezen belül elsősorban a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételét segítő, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képviseletét, szükség esetén védelmét is ellátó, civil szervezeti keretek közt működő segítség, támogatás nyújtása, melyet, a társadalmi gondoskodási és ellátó rendszer mellett, leginkább az ugyanezen hátrányokkal élő emberek által létrehozott civil szervezetek segítségével és közre-működésével kaphat meg.
B.) Az egyesület működésének alapvető célja
A fogyatékossággal élő, de különösen, a mozgáskorlátozottság következtében tartósan fogyatékossá váló emberek érdekeinek megjelenítése, képviselete, szükség esetén védelme, számukra szolgáltatások szervezése és nyújtása valamint a hátrányos helyzetben élők életkörülményeinek javítására irányuló tevékenységek, munkaeő-piaci helyzetük javítása, a nonprofit szektor, a civil összefogás erősítése a határokon átnyúló kapcsolatok kiépítésével is.
E célok megvalósulása érdekében meghatározott további alapcélok
--- A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támasz, továbbá a társadalomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszichés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs és rehabilitációs segítség nyújtása.
--- Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének elő-segítése és működtetése, fogyasztóvédelem .
--- Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló szociális, képzési, egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése.
--- A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvitel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidő-sport, az egyéb szabadidős tevékenységek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, átképzés, felnőttképzés, a rehabilitációs célú foglalkoztatás területén
a civil társadalom lobby tevékenységének koordinálása, nonprofit együttműködések generálása, a nonprofit szektor infrastrukturális segítése, különféle szolgáltatások nyújtása /Pl.: fénymásolás, tanácsadás, előadások tartása, különféle kutatási tevékenységek/, a három szektor közti együttműködés elősegítése, generálása
C.) Az egyesület feladatai és közfeladatai
1. Együttműködés a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a mozgásszervi gyógyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szak-mai személyzetével, a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetése, az ezekhez való hozzáférésre vonatkozó információk terjesztésével.
2. Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szakmai tapasztalatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sors-társak rehabilitációjához elengedhetetlenül szükséges gyógyszerek, segéd-eszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédeszközzel való ellátásának, társadalombiztosítási rendszer által történő támogatását.
3. Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgáltatások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalombiztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik.
4. Az Egyesület a közérdekű, közhasznú feladatainak ellátása érdekében intézményeket, nonprofit közhasznú gazdasági társaságokat, illetve alapítványokat hozhat létre. Az ilyen szervezetek létrehozására vonatkozó javaslatot az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés hagyhatja jóvá.
5. Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tartósan fogyatékossá váló emberek egészségügyi, képzési, átképzési, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának elősegítésében, a sorstársi tanácsadás, az információ szolgáltatás, a közösségi rendezvények, kulturális, művészeti, szabadidősport, szabadidős programok szervezése, lebonyolítása, esetenként a résztvevők részére a szállás és ellátás biztosításával is, mely szolgáltatások igénybevételével, illetve a tagság és/vagy önkéntesei által szendvicsek és egy tál ételek elkészítésével történik, kiadványok, tanácskozások előkészítése, lebonyolítása, továbbá a személyes meggyőzés, az interperszonális kapcsolatok és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazásával.
6. Érdekérvényesítő, érdekvédelmi közfeladatok ellátása a tartósan, súlyosan fogyatékossá váló emberek és családjaik számára országos és helyi önkormányzati szinteken egyaránt.
7. A hátrányos helyzetben élő emberek és családjaik számára, életkörülményeik, munkaerőpiaci helyzetük javítása
8. Mindezen személyek valamint a nonprofit szektor erősítése érdekében is az önkéntesség elősegítése, terjesztése, koordinálása
9. Az Egyesület által folytatott, közfeladatok ellátásához kapcsolódó, a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítését elősegítő:
- érdekérvényesítő,
- közérdekű szolgáltatások szervezését és nyújtását végző,
- rehabilitációt támogató,
- érdekvédelmi,
- a fogyatékossággal kapcsolatos közérdekű, közhasznú Információkat nyújtó
tevékenységre a jelen Alapszabályi rendelkezések elfogadásának időpontjában hatályos, következő jogszabályok adnak az Egyesület számára felhatalmazást:
a.) Magyarország Alaptörvénye
hitvallás „valljuk, hogy az emberi lét alapja a méltóság.”
„valljuk, az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”
b.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény
1. §
- I. fejezet, Alapelvek 2.§ (1) (4) bekezdés, 3.§
- I. Fejezet Értelmező rendelkezések 4.§ a), b), c) pontjai,
- III. Fejezet 12.§ (3) pont.
- IV. Fejezet 19.§,
- VII. Fejezet 26. §
c.) Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. OGY. Határozat:
- 6. a) és c) pontja,
- Melléklet I. Fejezet „személyhez fűződő jogok elve” 3. bekezdés, „rehabilitáció elve”, „semmit rólunk, nélkülünk elve”
- III. Fejezet 1. Rehabilitáció elve, 2. Társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásának elve 2.1. utolsó bekezdés: az érdekvédelmi szervek tevékenységének támogatása 4. A társadalmi életben való aktív részvétel segítésének elve 4. 1. Érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet támogatása.
d.) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény:
1.§
4.§ f) és h.) pontja
5. § c.) és d.) pontja,
8. § g.) pontja,
és 18. §-a.
e.) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. Törvény:
1.cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 8. cikk, 9.cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 1/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2 és 3 pontja, 5/c, d, e pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja.
f.) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CIV.Törvény:
38. § (1) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 45. § (1) bekezdése.
g.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgás-korlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § e.) pontjában, az éves támogatási keretszám meghatározására vonatkozó, a MEOSZ számára jogként, illetve kötele-zettségként meghatározott egyetértési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában.
h.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a súlyos mozgás-korlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdés a.) pontjában , az éves támogatási sorrend meghatározására jogosult bizottságban, a MEOSZ számára jog-ként, illetve kötelezettségként meghatározott döntési jog gyakorlását elősegítő közösségi álláspont kialakításában, illetve a MEOSZ elnöke által meghatalmazott egyesületi képviselő biztosításában.
í.) Az Egyesület, mint a MEOSZ tagszervezete részt vesz a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) (2) bekezdésben az lakás - akadálymentesítési támogatás igénybevételére vonatkozó kérelem indokoltságának szakmai elbírására a MEOSZ számára jog-ként, illetve kötelezettségként meghatározott személyre szabott szakmai álláspont kialakítását elősegítő, a tagegyesület működési területén végzett helyszíni környezettanulmányok végzésében, a MEOSZ megalapozott szakmai álláspontjának alátámasztása érdekében.
j) 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
a 3.§ d pontja szerint egyesület önkénteseket fogadhat, feladatokat adhat a törvényben meghatározott keretek között
k) Az Egyesület által, a rehabilitációs foglalkoztatás területén végzett tevékenységek és az azokat megalapozó jogszabályok:
a.) A Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete, rehabilitációs akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező, akkreditált rehabilitációs foglalkoztatóként részt vesz a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs célú foglalkoztatásában:
- a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. törvény 1. § 13/A § (2) c), a 19/B § (3) pont, az 58.§ (5) m) o) pontjaiban, valamint
- a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról… szóló 327/2012 (XI. 16.) Korm. rendelet 1.§ 1. , 12., a 7.§ (1) (2) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelelő szervezetként.
III.
A KÖZHASNÚSÁG FŐ KÖVETELMÉNYEI
1.) Az Egyesület közhasznú tevékenységeit, szolgáltatásait nem csak tagjai, önkéntesei, munkavállalói, hanem bármely rászoruló személy számára korlátozás nélkül biztosítja, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe véve.
2.) Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján, szék-helyének hirdetőtábláján, valamint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza.
3.) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, pártokat nem támogathat, azoktól támogatást nem fogadhat el, nem állíthat és nem támogathat országgyűlési, megyei önkormányzati és európai parlamenti képviselő jelöltet
4.) Az Egyesületnek előzőkben írt feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell
5.) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevétel jogszabályban meghatározott arányt.
6.) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja.
7.) Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról,a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek.
8.) Az Egyesület tevékenységét működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételinek függvényében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembe vételével, fokozatosan teljesíti ki.
9.) Ismereteket gyűjt, kutatásokat végez, a mozgáskorlátozott emberek egészségügyi, szociális, közlekedési, építészeti, műszaki, oktatási, foglalkoztatási, szemléletbeli, kulturális, sport, anyagi-pénzügyi, intézményi, jogi életfeltételeiről, a jogszabályok szerint őket megillető jogok érvényesüléséről. Figyelemmel kíséri mind e területeken folyó állami , területi önkormányzati, társadalmi tevékenységet.
10.) Szabályozott, jogszabályoknak megfelelő felnőttképzést, oktatást, munkaközvetítést végez.
11.) Sajtóterméket, kiadványokat, papír alapú, mágneses adathordozón, illetve elektronikus terjesztés formájában kép és hangfelvételeket jelentethet meg és terjeszthet, melynek érdekében, a hatályos jogszabályok betartásával, kiadói tevékenységet folytathat.
12.) A tömegkommunikáció, a kultúra és a művészetek képviselőivel együttműködve és eszközeiket, módszereiket felhasználva részt vesz a fogyatékos embereket befogadó, számukra kedvező társadalmi tudat formálásában
13.) A MEOSZ, tevékenysége során különös gondot fordít az életkori sajátosságokból eredő sajátos szükségletek figyelembevételével, a gyermekkorú, fiatalkorú, illetve az időskorú mozgáskorlátozott emberekre
14.)
a.) Az egyesület vállalja, hogy MEOSZ tagsága idején, folyamatosan teljesíti a MEOSZ Alapszabályában meghatározott célok és feladatok megvalósítása érdekében történő tevékeny együttműködést a Szövetséggel és annak tagszervezeteivel.
b.) Vállalja a tagsággal járó szakmai, pénzügyi, adatszolgáltatási és anyagi kötelezettségek folyamatos teljesítését.
c.) Tevékenységében érvényre juttatja a MEOSZ Küldöttközgyűlése, által, az adott időszakra vonatkozóan meghatározott tagszervezeti kötelezettségek teljesítését.
d.) Az egyesület vállalja, hogy a Szövetség Elnöksége által, annak operatív irányító jogkörében hozott, Elnökségi határozatban megfogalmazott kötelezettségek teljesítését
15.)
IV.
AZ EGYESÜLET TAGJAI
A tagság keletkezése, megszűnése
1. Az Egyesület tagjai lehetnek: természetes személyek.
a) Az Egyesület tagja lehet minden olyan mozgássérült (mozgáskorlátozott, moz-gásfogyatékos) személy, akinek állapota egyenjogú társadalmi részvételét bármilyen formában korlátozza vagy csak átlagon felüli erőfeszítések árán, avagy sajátos eszközök és eljárások alkalmazásával teszi lehetővé, továbbá e személyek közeli hozzátartozói, ha kinyilvánítják egyetértésüket az Egyesület céljaival és vállalják a tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.
b) Az Egyesületnek csak mozgáskorlátozott tagjai részesülhetnek a mozgáskorlátozott állapotra tekintettel igénybe vehető kedvezményekben és támogatásokban, egyebekben az Egyesület tagjait azonos jogok illetik és kötelezettségek terhelik.
c) A cselekvőképességgel nem rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit törvényes képviselőik révén gyakorolhatják
d.) Az egyesület tagságának legalább 50%-a mozgáskorlátozottsággal kell rendelkeznie, mint MEOSZ tagszervezet. Ezen Alapszabály alkalmazása során, mozgásában egészségkárosodás miatt korlátozottnak – a továbbiakban: mozgáskorlátozott személynek – azt a természetes személyt kell tekinteni, akinek bármely ok miatt bekövetkező egészségkárosodásból eredően, átlagos, általános körülmények közt, mozgásképessége, közlekedőképessége, a társadalmi életben való részvételét tartósan, jelentős mértékben akadályozza. Erre vonatkozó nyilatkozat nélkül mozgáskorlátozott személynek kell tekinteni a fogyatékossági támogatásban részesülő személyt, továbbá a közlekedőképességében súlyos mértékben akadályozott személyt.
Minden más esetben, a mozgáskorlátozottság ténye, az érintett személy, erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával ismerhető el. Ezen Alapszabály, valamint a MEOSZ Alapszabályával való összhangja tekintetében, a mozgáskorlátozott személyekkel azonos jogállású személynek kell tekintetni, a mozgáskorlátozott személlyel közös háztartásban együtt élő, illetve a mozgáskorlátozott személy számára a szükséges segítséget, esetleg gondoskodást tartósan nyújtó, a hatályos Ptk. szerinti közvetlen hozzátartozókat, valamint azokat a személyeket, akik súlyosan mozgáskorlátozott emberek számára, a Szövetség, vagy a Tagegyesületek keretei között, élethivatásszerűen, tartósan, segítséget, fejlesztést, szolgáltatásokat nyújtanak
2) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező közösségek, akik tevékenységükkel és/vagy anyagi hozzájárulásukkal az egyesület céljának megvalósulását rendszeresen kívánják segíteni, ha kinyilvánítják egyetértésüket az egyesület céljával, hajlandóságukat a vállalt kötelezettségek teljesítésére.
3.) A cselekvőképtelen, valamint jogi személyek és közösségek jogaikat és kötelezettségeiket (törvényes) képviselőjük révén gyakorolják.
4.) A természetes személy egyesületi tagsága a tag önkéntes belépése alapján keletkezik, a belépési nyilatkozat kitöltésével és az Egyesület Elnöksége részére megküldésével.
5.) Az egyesületi tagság megszűnik: a tag kilépésével (indok megjelölése nélkül kiléphet, tagsági viszonya a kilépést bejelentő írásbeli nyilatkozatának az Egyesület Elnökségéhez érkezése napján szűnik meg), halálával, a tagok sorából való törléssel, illetve kizárással.
B) AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGI KÖRE (TEÁOR):
1812 Nyomás
1813 Nyomdai előkészítő tevékenység
1820 Nyomdai sokszorosítás
3299 Egyéb m.n.s feldolgozóipari tevékenység
5210 Raktározás, tárolás
5621 Rendezvényi étkeztetés
5629 Egyéb vendéglátás
5811 Könyvkiadás
5813 Napilapkiadás
5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819 Egyéb kiadói tevékenység
5911 Film-, videó-, televízióműsor-gyártás
5912 Film-, videó-, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
6311 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
6399 M.n.s egyéb információs szolgáltatás
6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység
6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
7021 PR, kommunikáció
7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
7311 Reklámügynöki tevékenység
7320 Piac-, közvélemény-kutatás
7420 Fényképészet
7490 M.n.s egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
7721 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése
7733 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)
7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
7810 Munkaközvetítés
7830 Egyéb emberierőforrás-ellátás-, gazdálkodás
8211 Összetett adminisztratív szolgáltatás
8220 Telefoninformáció
8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
8510 Iskolai előkészítő oktatás
8551 Sport, szabadidős képzés
8552 Kulturális képzés
8559 M.n.s egyéb oktatás
8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül
8899 M.n.s egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
9313 Testedzési szolgáltatás
9319 Egyéb sporttevékenység
9329 M.n.s egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
9412 Szakmai érdekképviselet
9499 M.n.s egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
9602 Fodrászat, szépségápolás
9604 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
9609 M.n.s egyéb személyi szolgáltatás
3. Az Egyesület céljait és feladatait a működési területén élő bármely mozgásfogyatékos (mozgáskorlátozott, mozgássérült) személy - nem csupán tagjai - javára látja el.
Közhasznú szolgáltatásaiból, amennyiben azok költségmentesek a fent említettek is térítésmentesen vehetik azokat igénybe. Ha a szolgáltatásoknak költség kihatása van, akkor a tagok a vezetőség által meghatározott kedvezményekben részesülhetnek. A tagságon kívüliek pedig szintén a vezetőség által meghatározott feltételekkel vehetik igénybe az Egyesület közhasznú szolgáltatásait.
4. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásairól a médiákon keresztül értesíti a közvéleményt, illetve tagjainak külön „értesítőt” küld. A szolgáltatások igénybevételéről az Egyesület központjában lehet részletes felvilágosítást kérni, illetve az igényt bejelenteni a szolgáltatás igénybevételére.
- Az egyesületi feladatokat a tisztségviselők társadalmi munkások (aktívák) és szükség, valamint lehetőség szerint rész- vagy teljes munkaidőben foglalkoztatottak alkalmazottak, tiszteletdíjasok, továbbá alkalmilag feladatokat vállalók közreműködésével látják el.
A, Az egyesületi vezetőség, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai egymásnak, valamint az Egyesület felett törvényességi felügyeletet gyakorló szervezet dolgozójának közeli hozzátartozói nem lehetnek. Valamennyi egyesületi tisztséget csak olyan nagykorú egyesületi tag (pártoló tag) tölthet be, aki nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt. Az egyesületnél nem lehet vezetőségi tag, aki más az egyesület működési területén tevékenységéhez hasonló szervezetnél vezető tisztségviselő.
B, Az Egyesület testületi szerveinek határozatában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján :
- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai, szolgáltatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás, illetve az Egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
C, Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, vagy elnöke az a személy, aki a vezetőség elnöke vagy tagja
- az Egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik;
- az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatásokat és az Egyesület tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve;
- az előzőekben meghatározott személyek hozzátartozója.
- Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása során a közeli hozzátartozónak minősülő személyek körét a Polgári Törvénykönyv 685. § b.) pontja szerint kell meghatározni.
- Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat általában anyagi ellenszolgáltatás nélkül kötelesek elvégezni. Szükséges kiadásaik megtérítését az egyesület pénzeszközeiből igényelhetik a hatályos pénzügyi szabályok szerint. Legfeljebb az elnök és helyettese részesíthetők tiszteletdíjban a közgyűlés határozta alapján.
- Az egyesület- vagyoni helyzetéhez mérten- a vezetőség által megállapított szabályok szerint az egyesület tisztségviselőit, társadalmi munkásait, alkalmazottait jutalomban részesítheti.
- A döntéshozó szerv az üléseit az elnökség által megjelölt helyszínen tartja és a meghívóban közzé teszi azt.
- Az egyesület alapszabályának módosításához a küldött közgyűlésen jelen levő tagok háromnegyedes többséggel hozott határozata szükséges.
- Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- Az egyesület megszűnése esetén a fennálló köztartozások kifizetéséért az egyesület vezetősége és az egyesület tagjai egyetemlegesen felelnek.
- Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
- A küldöttközgyűlés az általa meghatározott feladatok ellátására állandó, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok eljárási rendjüket, működési szabályaikat maguk állapítják meg. A bizottságok működésükről közvetlenül a küldöttközgyűlésnek adnak számot.
- Az Egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az összehívás szabályszerűségére és a határozatképességre vonatkozó megállapítást, adatokat, az ülés napirendjét, az ülésen elhangzottak rövid összefoglalását, a hozzászólások lényegét, a hozzászóló megjelölésével, valamint a testület sorszámmal ellátott döntéseit, a szavazati arányra vonatkozó adatokkal. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A küldöttközgyűlés jegyzőkönyvét a küldöttközgyűlés által választott két hitelesítő is aláírja. Az Egyesület testületeinek ülései nyilvánosak, kivéve, ha az illetékes testület zártkörű ülést rendel el.
- Az Egyesület testületeinek ülésén hozott határozatokat Határozatok Tárában, testületenként elkülönítve, ülésenként egytől kezdődő sorszámmal ellátva, törve az ülés dátumával is nyilván kell tartani. A határozatok - kivéve a zárt ülésen hozott határozatok - az érintett testület döntése szerint nyilvánosságra hozhatók, egyébként azokba bárki betekinthet."
1./A A KÖZGYŰLÉS
- Az Egyesület legfőbb szerve a küldöttközgyűlés. A küldöttközgyűlés tagja az Egyesület vezetőségének tagjai, valamint az Egyesület taggyűlése által választott küldöttek. A küldöttek mandátuma 5 év.
- A küldöttek választása taggyűlésen történik. A taggyűlési körzeteket a vezetőség határozza meg, úgy, hogy legalább 3 taggyűlési körzet kerüljön kialakításra. A taggyűlések minden 50 egyesületi tag után 1 küldöttet választanak a kerekítés szabályainak megfelelően.
- A küldöttválasztó taggyűlést a tisztújító küldöttközgyűlés előtt legalább 1 hónappal megelőzően kell megtartani. A taggyűlésre a taggyűlési körzethez tartozó valamennyi egyesületi tagot meg kell hívni. A szabályszerűen összehívott taggyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
- Küldöttközgyűlés az egyesületet érintő minden kérésében jogosult dönteni.
A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- Az egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása
- Az egyesület elnökének, elnökhelyettesének, a Vezetőség tagjainak, a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, valamint az Országos Szövetség küldöttközgyűlésén az Egyesület képviselő küldötteknek 5 évre történő megválasztása és visszahívása.
- A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez való csatlakozás, illetve abból való kiválás kimondása.
- Az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének kimondása.
- A Vezetőség, az Felügyelő Bizottság beszámolójának megtárgyalása és elfogadása.
- A tagdíj, pártolói tagdíj összegének megállapítása.
- Vállalkozás létrehozása, indítása, lehetőség szerint elősegíteni a munkavállalási lehetőséget.
- Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály kizárólagos hatáskörbe utal, illetve amelyben a döntés magának fenntartotta.
- Elfogadja az Egyesület éves beszámolójával egyidejűleg előterjesztett közhasznúsági jelentését.
- Az Egyesület küldöttközgyűlését évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni.
Rendkívüli küldöttközgyűlést kell összehívni, ha:
- erre a vezetőség határozata szerint szükség van
- a Felügyelő Bizottság, vagy az Országos Szövetség Ellenőrző Bizottsága indítványozza
- a küldöttek egyharmadának a cél és az ok megjelölésével írásban előterjesztett kérésére
- a bíróság döntése alapján
- A küldöttközgyűlést az egyesület elnöke hívja össze. A napirendet és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívónak a küldöttközgyűlés napját legalább 15 nappal megelőző szétküldésével.
- A küldöttközgyűlésre meg kell hívni az egyesületi küldötteken kívül a Felügyelő Bizottság tagjait, a napirend előterjesztőjét, amennyiben az nem küldött a napirend tárgyalásához esetlegesen szükséges szakértőt, tanácsadót, illetve aki a határozattal érintett, valamint meg lehet hívni az Országos Szövetség képviselőjét.
- A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek fele +l fő jelen van. Ha a küldöttek a határozatképességhez szükséges számban nem jelennek meg, akkor 15 napon belül új küldöttközgyűlést kell összehívni azonos napirenddel, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
- A küldöttközgyűlés határozatai általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben is lehet nyílt szavazást tartani. Szavazategyenlőség esetén a küldöttközgyűlés elnökének szavazata dönt. A küldöttközgyűlés kétharmados többségének egybehangzó akaratnyilvánítása szükséges: az Egyesületünk alapszabály módosításához, elfogadásához. A kétharmados többség a küldöttközgyűlés résztvevő szavazásra jogosultak kétharmadának egybehangzó akaratnyilvánítását jelenti. A küldöttközgyűlés bármely ügyben titkos, illetve név szerinti szavazást rendelhet el.
- A küldöttközgyűlésen minden küldöttnek egy szavazata van. Szavazni csak személyesen lehet.
- A küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv készítendő, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő ír alá. A küldöttközgyűlésről készült jegyzőkönyvet és a hozott határozatokat 15 napon belül meg kell küldeni az Országos szövetség elnökének, a helyi szervezetek vezetőinek, az FB elnökének.
- A Jelölő Bizottság elnökének és két tagjának a megválasztására a küldöttközgyűlés elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre a tagok bármelyike is jogosult. A Jelölő Bizottság a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát az egyesületi tagok véleményének ismeretében teszi meg.
- A küldöttközgyűlés állandó bizottságai a mandátumvizsgáló-, szavazatszámláló-, valamint a jelölőbizottság, melyek elnökeit és 2 - 2 tagját a küldöttközgyűlés választja meg a küldöttközgyűlés elnöke javaslata alapján. A mandátumvizsgáló bizottság feladata a küldöttek szabályszerű megválasztásának ellenőrzése, a küldöttközgyűlésre érkező küldöttek jegyzése, a küldöttközgyűlés határozatképességének megállapítása. A szavazatszedő bizottság feladata a közgyűlésen leadott szavazatok számlálása, határozathozatal eredményének megállapítása, a jelölőbizottság feladata az Egyesület tisztújító közgyűlései előtt, illetve a rendkívüli tisztségviselő választás során a jelölési feladatok ellátása.
1/B TAGGYŰLÉS
- Az Egyesület adott körzethez tartozó települései a vezetőség által megállapított körzetekhez tartoznak, s az adott körzethez tartozó Egyesületi tagok, területi csoportot, taggyűlést alkotnak.
- Az Egyesülethez tartozó területi körzeteket (területi csoportokat) a vezetőség határozza meg, melyeket az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
- A taggyűlés az adott körzetet érintő valamennyi kérdést megtárgyalhat, véleményt alkothat. Állásfoglalását, véleményét, javaslatait a területi csoportvezetőn, illetve a küldötteken keresztül közli az Egyesület testületi szerveivel, vezetőivel.
- A taggyűlés hatásköre különösen:
- megválasztja a küldöttközgyűlés küldötteit;
- megválasztja 5 évi időtartamra az Egyesület területi csoportjának vezetőjét; véleményezi az Egyesület testületei elé kerülő fontosabb - különösen a területét érintő előterjesztéseket - előterjesztéseket,
- A területi csoport tevékenységét a taggyűlés által választott csoportvezető irányítja, aki egyben a taggyűlés elnöke.
- A taggyűlés, működésére vonatkozó szabályait maga állapítja meg, azzal, hogy az Alapszabály IV/9. pontjának rendelkezéseit alkalmazza. A taggyűlést a területi csoportvezető hívja össze, s a szabályszerűen összehívott taggyűlés a jelen lévő tagok számától függetlenül határozatképes.
1/C. AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE
- A vezetőség a küldöttközgyűlés által 5 évre választott - és általa visszahívható – elnökből elnökhelyettesből, 7 fő választott vezetőségi tagból álló, 9 fős testület.
- A vezetőség az egyesület végrehajtó, ügyintéző és képviselő szerve. Gondoskodik a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapszabályban meghatározott feladatok megvalósításáról. A vezetőség a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
- A vezetőség hatáskörébe tartozik különösen:
- két küldöttközgyűlés közötti időben az egyesületi munka vezetése
- szükség szerint az egyesület Működési Szabályzatának elfogadása
- munkából kimaradó vezetőségi tagok helyére alkalmas személy megbízása
- a vezetőség éves munkatervének és az egyesület költségvetésének meghatározása, az éves gazdasági beszámoló elfogadása
- a vezetőség tagjának felfüggesztése fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén
- az Országos Szövetség szervei elé terjesztendő beszámoló, javaslat, alapszabályszerű határozatának, állásfoglalásának, felkérésének mérlegelésére és végrehajtásának megszervezése
- az Országos Szövetség szervei elé terjesztendő beszámoló, javaslat, kérelem megtárgyalása, továbbterjesztésre történő elfogadása
- a küldöttközgyűlés elé terjesztendő kérdések, javaslatok megvitatása, a küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, a tisztségviselők beszámoltatása
- döntés a tagok törléséről
- a tagdíj fizetése alóli mentesség megállapítása
- döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe
- a bankszámla feletti rendelkezésre felhatalmazott legalább két személy kijelölése.
- a minőségbiztosítással kapcsolatos kérdésekben való döntés
- A vezetőség munkáját éves munkaterv alapján végzi. Üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. Határozatképességhez tagjai felének jelenléte szükséges. A vezetőséget az elnök hívja össze.
- A vezetőség köteles végzett munkájáról írásban a küldöttközgyűlésen beszámolni.
- A vezetőség létszámának legalább 50%-a mozgáskorlátozottak körül kell kikerülnie a MEOSZ alapszabályában megfogalmazottaknak megfelelően, a tagsági viszonyban részletezett meghatározásokkal.
I/D. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
- Az Egyesület Felügyelő Bizottsága a küldöttközgyűlés által 5 évre választott elnökből és két tagból áll. A Felügyelő Bizottság a küldöttközgyűlésnek tartozik felelősséggel, által visszahívható.
Az Felügyelő Bizottság tevékenységéről évente jelentés tesz a küldöttközgyűlésnek. - Az Felügyelő Bizottság éves munkaterv alapján működik, feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során az Egyesület tisztségviselőitől jelentést, munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Felügyelő Bizottság egyes szakkérdések vizsgálatához az Egyesület költségére külső szakértőt vehet igénybe. A Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg.
- A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az Egyesület vezető testületei ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
- A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testületi vezetőszerv döntését teszi szükségessé;
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
- Az intézkedésre jogosult testületet (vezetőszervet) a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület (vezetőszerv) összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
- Ha az Egyesület arra jogosult testülete (vezető szerve) a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet."
1/E. TAGOK, SZEKCIÓK, MUNKACSOPORTOK, KLUBOK
- Az egyesület az érintettek kívánságára, aktív közreműködésükkel, betegség csoportonként, életkor és egyéb szempontok szerint tagozatot, szekciót hozhat létre és működtethet. A tagozat szekció, klubok vezetőjét az érintettek taggyűlése választja meg 5 évre.
- Az egyesület küldöttközgyűlése vagy vezetősége (elnöksége) meghatározott feladatok tartós, időszaki ellátásra munkacsoportot állíthat fel. A munkacsoport a vezetőség szakmailag illetékes tagja, vagy, ilyen hiányában, más megbízott személy vezeti.
- A tagozatok, szekciók és munkacsoportok vezetői tanácskozási joggal részt vehetnek az egyesület testületi szerveinek ülésein, egyebekben egyesületi tisztségviselőknek tekintendők.
- A tagozatok, szekciók és munkacsoportok működési szabályait az egyesület vezetősége határozza meg, kivéve azt az esetet, ha a tagozat vagy szekció a MEOSZ országos hatáskörű tagozatának szekciójának területi egységeként működik. Ez utóbbi esetben a működési szabályokat az országos tagozat, szekció határozza meg, de a tagozat, szekció az egyesület szervezeti keretei között működik, reája ezen alapszabály és az egyesületi vezető testületek rendelkezései is irányadóak.
- A tagozatok, szekciók és munkacsoportok működésének, feladatainak kiadásait az egyesület költségvetésében meg kell tervezni.
2/A. AZ EGYESÜLET ELNÖKE
- Az elnök feladatai:
- ellátja az egyesület általános vezetését, képviseletét,
- felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért,
- részt vesz az Országos Szövetség "Vezetők Tanácskozó Testületében",
- kapcsolatot tart a vezetőség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedéseik az Országos Szövetség, a küldöttközgyűlés és a vezetőség határozataival összhangban legyenek,
- kapcsolatot tart fenn az egyesület, valamint állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetek között,
- felhatalmazásokat adhat az egyesület nevében,
- saját felhatalmazásának keretei között az egyesület nevében szerződéseket,
- megállapodásokat köthet,
- vezeti a testületi üléseket, a közgyűlés elé terjeszti a vezetőség javaslatait, beszámolóját,
- gyakorolja az utalványozási jogkört,
- munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai tekintetében,
- eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a küldöttközgyűlés vagy az egyesület más szerve, illetőleg tisztségviselője hatáskörébe.
- Az egyesület elnöke jogosultsága egyes elemeit tartósan vagy esetileg, a vezetőség egyetértésével más vezetőségi tagra, különösen az elnökhelyettesre átruházhatja.
2/B. AZ EGYESÜLET ELNÖKHELYETTESE
Az elnökhelyettes az elnököt helyettesíti akadályoztatása esetén. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekben a vezetőség az elnöki hatáskör elemeit ráruházza. Kapcsolatot tart fenn az Országos Szövetséggel. Az elnökhelyettes bármely feladatkör felelősi tisztét is elláthatja a vezetőség döntése alapján.
2/C. VEZETŐSÉGI TAGOK
- A vezetőségi tagok (elnökség) tagjai, akiket a küldöttközgyűlés választ 5 évi időtartamra. A küldöttközgyűlésnek és a vezetőségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel, a küldöttközgyűlés által visszahivatók. A vezetőségi tagok a vezetőség döntése szerint önállóan láthatják el valamely tevékenységi kör vezetését, társadalmi munkások és egyesületi alkalmazottak közreműködésével bonyolult feladatok megoldására munkacsoportot szerveznek és működtetnek.
- A Gazdasági vezető:
- Az egyesület gazdasági vezetője alkalmazottként, az egyesület vezetősége által adott felhatalmazás alapján látja el feladatát. Tanácskozási joggal részt vesz a küldöttközgyűlés, az elnökség, vezetőség ülésein. Véleményének meghallgatása minden olyan ügyben kötelező, amely az egyesület gazdálkodását számottevően érinti. E feladat csak pénzügyi szakképzettséggel rendelkező személy láthatja el.
- A gazdasági vezető feladata az egyesület vagyonának gondos takarékos, hatékony felhasználása, gyarapítása, megóvása. Előkészíti az egyesület költségvetését és gazdasági beszámolóját, részt vesz az egyesület gazdasági ügyeinek vitelében, a pénzügyi jogszabályokban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályok betartásával. Ellen jegyzi az utalványozásokat.
2/D. IRODAVEZETŐ
- Az irodavezető gondoskodik arról, hogy az Egyesület működési rendjére vonatkozó iratok, a testületi ülések jegyzőkönyvei, a Határozatok Tára, az Egyesület munkaterve, költségvetése és éves gazdasági beszámolója, valamint éves közhasznúsági jelentése bármely érdeklődő számára az ügyfélfogadási napokon az Egyesület irodájában megtekinthető legyen, kivéve a zárt ülése hozott határozatokat és ott keletkezett jegyzőkönyvi részleteket. Az Egyesület irodavezetőjének részletes feladatait, az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
2/E. Minőségbiztosítási Irányító
- Minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátása az elnökség és a közgyűlés tájékoztatása a minőségbiztosítással kapcsolatos döntések előkészítése.
- Részletes feladatait az egyesület szervezeti-és működési szabályzata tartalmazza
V.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
- Az egyesület vagyonának forrásai:
- az állami költségvetésből (központi, önkormányzati) és más állami forrásból nyújtott támogatás,
- az egyesület tagjai által fizetett tagdíjak, pártoló tagdíjak és adományok
- jogi - és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai, közérdekű kötelezettség vállalása
- az egyesület gazdasági - vállalkozási tevékenységéből származó bevétel
- különböző pénzalapokból vagy alapítványokból pályázat útján nyert támogatás
- a működés egyéb bevételei.
- Az egyesület vagyonával a pénzügyi jogszabályok, a MEOSZ ajánlásai, valamint saját szabályai szerint, éves költségvetés alapján gazdálkodik, és arról zárszámadást készít. A bankszámla feletti rendelkezési jogot legalább kettő, a Vezetőség által aláírási joggal felruházott személy együttesen gyakorolhatja. A Vezetőség a rendelkezési joggal kettőnél több személyt is felruházhat, ez esetben azonban rendelkezni kell az első és második helyi aláírók személyéről is.
- A meghatározott célra nyújtott vagyoni eszközök csak az adományozók előzetes hozzájárulásával használhatók eltérő célra.
- Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tartozásaiért tagjai - az esedékes tagdíj megfizetésén túl - nem felelnek. Az egyesület a MEOSZ tartozásáért - az esedékes szövetségi tagdíj megfizetésén túl - nem felel. Az egyesület törvény szerint felel vállalata tartozásáért.
- Az egyesület jogutód nélküli esetleges felszámolásakor vagyona a MEOSZ vagy jogutódja vagyonába kerül melyet, köteles azt a Nógrád megyében élő mozgássérültek érdekében felhasználni.